2017. december 11., hétfő

Magukban hordoznak...

Ülök Velük szemben és hallgatom Őket.
Csacsognak, nevetgélnek.
Méhemben hordoztam Mindkettejüket kilenc hónapig.
Ahogy növekedtek bennem, úgy változtam, váltam Anyává.
Szépen cseperedtek. Együtt tapasztaltuk meg a Család összetartó erejét, melegét.
A terített asztal örömét, az ünnepek varázsát...
Új szokásokat alakítottunk ki, amelyek magukban hordozták Apa és Anya őseinek hagyatékát.
Együtt várakoztunk, együtt díszítettünk, együtt tettük az Angyalt  a Fa tetejére.
Együtt ettünk és együtt bontogattunk, majd együtt örültünk.
Ezek mind-mind Mi voltunk.

Most új szokásokat hívunk életre.
Mintha kirepültek volna a fészekből.
Mindketten felnőttek.
A maguk ízlése szerint díszítenek, csomagolnak, várakoznak, tesznek-vesznek...
S közben felfedezem mindazt, amit átadtam nekik...
Ott vagyok én is minden hagyományban, minden ünnepben...
És ez jó...
Örömmel és hálával tölt el, hogy Ők is magukban hordoznak engem..
A szívükben.


Szeretettel:

Erzsó






 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése