Állok a víz alatt, testemet körülöleli a melegség.
Végigsimít a fejem búbjától a talpamig.
Kellemesen, lágyan érint.
Némán, nem szól egy szót sem, nem ez a feladata.
Egyszerűen csak szeret engem.
Behunyom a szemem, hagyom, hadd kényeztessen.
Elborítanak az érzelmek.
Kimossa belőlem, lemossa rólam mindazt, ami nem odavaló.
Karjaimat kitárom, várom az ölelést...
Két kezembe megkérem, meghívom.
Érzem, amint az Erő formát ölt...
Egyre nő, csak nő...
Megnyílnak alattam s felettem a csapóajtók.
Csatornává válok, s összekapcsolnak Veled.
Veled...
Szívem feltárul...
Küldök neked minden szépet és jót...
Minden szeretetemet...
Mindent, amitől jól érezheted magad...
Mindent, ami átsegít téged egy nehéz pillanatban...
Te erről mit sem tudván, csak mosolyogsz magad elé.
Valahogy könnyebben megy most minden...
Ebben a pillanatban és a következőben..
Nem tudod, hogy itt a víz ölelésében Rád gondolok..
Abban a pillanatban...
Ölellek szívem minden szeretetével
G.E.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése