2015. december 4., péntek

Ölelés

Egy karnyújtásnyira vagy tőlem.
Tekintetünk összekapcsolódik.
Érzem, hogy szeretnéd.
Én is így gondolom.
Közelebb lépek. Egyre közelebb. 
Tétovák a mozdulataid, zavarban vagy.
Lehet, hogy én is...
Ölelésre tárom karjaimat, felkínálom neked a szívemet.
És nem csak azt.
Mikor végre a mellkasunk egymáshoz ér, kapcsolódunk.
Magamhoz szorítalak. Hallom a sóhajt mely felszakad belőled. 
Ringatlak, itt biztonságban vagy. 
Megszűnik körülöttünk a tér és az idő.
A pillanatok végtelennek tűnnek a karjaidban.

Szeretlek







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése