2015. április 8., szerda

Nem értem az embereket. Nem értem néhányukat. Az egyiknek segíteni szeretnék és erre leüvölti a fejemet, a másik abszolút önbizalom hiányos, de egy bizonyos "pozícióba" került, s elkezd utasításokat adni olyan hangnemben, mintha ő lenne piciny birodalmában az uralkodó.
Az ember áll széttárt karokkal az égre emelvén szemét, hogy mi a Jó Isten van, mit vétett!
Biztosan a bolygóállások miatt van(ehhez még nem értek, most tanulom, de nemsokára, kb két év múlva már ehhez a témához is hozzá tudok majd szólni), vagy éppen kedves Teremtőm szeretne agyba-főbe pofozni, hogy ugyan már Édes Leányom, meddig szeretnél még ezen a helyen maradni, miért nem indulsz már el. 
Igen, értem én Jó Uram, de Te aztán tudhatod, milyen vagyok. Addig üttetem magam, amíg jól attól nem kódulok. Értem én, hogy fáradt vagy nincs kellő önbizalmad, megértem, de néha mégis nehéz ezt másként nézni. Hátha van még remény arra, hogy változzanak. 
Miért változzanak Ők, kérdezi, miért nem Te változtatsz?
Jogos, mondom, jogos. Tudunk várni, egy icike-picikét? 
Mi a jó büdös francra vársz, Édes Leányom? 
De hát a lakók szeretnek, legalább is úgy hiszem. Sőt!  
Ma még az a Hölgy is elnézést kért aki leüvöltött, mert látta amint elsírtam magam a reakcióját látva. A nap végén pedig Birodalmában Uralkodó is segítséget kért tőlem. Szerinted ez mi volt akkor?
Mi volt? Az, hogy a lakók szeretnek, egy dolog. Nem Ők tartanak vissza Téged. Ez azt mutatja meg neked Kedvesem, hogy valóban jól csinálod, de itt a Te dolgod befejeződött. Már csak az időt húzod. 
A francba! Tudom, hogyne tudnám! Ez a legborzasztóbb az egészben, hogy tudom. De érzem legbelül, hogy valami jönni fog. Egy Lehetőség. Nem mehetek úgy el, amíg nem várom be. Nagy tanulság lesz. Hiszel nekem? Te üzented a lapokon keresztül mindig, hogy türelmet kell tanulnom. S különben is, TE ismersz engem! Próbára akarsz tenni? Eddig mindig bejöttek a megérzéseim. Még az elemzéseim is azt mutatják, hogy igenis ezzel a képességgel áldottál meg, erősek és nyugodtan támaszkodhatom rájuk. Ha nekem a türelmet kell tanulnom, kérhetem-e Tőled is ugyanezt velem kapcsolatban? Bízol e bennem, hiszel e bennem? 
Kérheted. Kérhetsz bármit és megadatik. Tudod, hogy szeretlek, fontos vagy énnekem. Hiszek benned. Tudod, mindenhol ott vagyok. Veled vagyok. Benned vagyok. 
Tehát ha Én hiszek Benned s Én Benned lakozom, akkor Neked is hinned kell Magadban. 
Tudom, s köszönöm! Tudom, hogy Célod van Velem, mint Mindenki Mással. De ami engem illet, azzal kapcsolatban igyekszem méltónak lenni azzal, hogy nem kételkedem MAGamban, Hiszek MAGamban.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése