Csak egy egyszerű órának indult

Csak egy egyszerű órának indult.
Asztrológiát tanulok, immáron másfél hónapja.
Egy tüneményes lány a Tanárom- s ezt most bocsásd meg nekem kedves Eszter-, aki nekem rögtön szimpatikus lett.
Itt belül elmart valamit ez a Lány. Piszkosul tartottam ettől a tudomány ágtól.
A szimbólumok, a Zodiákus, a planéták, az analógiák, az összefüggések.
Anyám!
Hogyan fogok én ezzel boldogulni, miként fogok tudni helyt állni az órák alkalmával, s rengeteg kétség gyötört még azelőtt, mielőtt elkezdtem volna!
Hiszen több ezer éves tudomány, nálam sokkal okosabb emberek művelték, finomították...
Bevallom, féltem.
Kételkedtem Magamban...
Ugyanígy indultam a Tarot és a Numerológia tanulmányozásának is.
Hiába láttam, éreztem jó helyen vagyok, nem hittem, hogy valóban odavaló vagyok. Ő viszont tudta. Mégis elvégeztem mindkettőt. Milyen eredménnyel?
Ha csak azt nézzük, mennyi mindent tanultam meg saját Magamról, milyen összefüggéseket fedeztem fel a Világ működéséről, miként láthatom mekkora rend van körülöttünk, milyen elven működünk ezen a Földön, már csak ezért is jó volt ott lennem. Meg másért is...
Legfontosabbnak tartom viszont az utazást. A legbenső Lényem felé.

Tegnap is "csak" egy órának indult.
Előttem a születési képletem, amire kavicsokat helyeztünk- melyek a planétákat szimbolizálták-,s így felállítottuk Lényegem családját.
Apa,Anya, Lány-Nő, Nagyszülő, Társ, és egy Segítő, ki-ki a megfelelő helyén.
Így gyakoroltuk a bolygók együttműködésének és akadályoztatásának elvét.
S ez nem volt más, mint egy családállítás.
Láttam ki támogat és ki az aki át akarja venni azon részem felett a hatalmat, akit többnyire előtérbe kellene helyeznem.
Most legalábbis nagyon szeretné. Ki akar törni az árnyékból.
Ugyanis el lehet temetni dolgokat, felül lehet bírálni, lehetünk vele szemben erélyesek, simogathatjuk kocka fejét, de az attól még ott van s nem szeretné ha átnéznének rajta. Ő is egyenrangú, mint a többiek, csak nem hiszi el magáról.
Tegnap óta zakatol, dübörög ismét, s mint egy forgószél közeleg.
Visszajött. És nem fog elmenni addig, amíg méltó helyére nem kerül.
Hát, legyen meg a Te akaratod !
Nem lesz sétagalopp, az biztos!

Úgyhogy, hiába "csak" egy óra, ez nem "csak" egy óra...
Nem lexikális tudás.
Ez az ÉN-Tudás.
Vélhetően :)

Köszönöm