2015. október 25., vasárnap

Csoki trüffel és levendula

Az asztalon tányér és pohár.
A tányér mélykék széle arannyal díszítve, fehér közepében egy csoki trüffel vár rám, hogy érzéki örömmel örvendeztethessen meg.
Minden oldalát lágy reszelék borítja be, mint a talajt az őszi avar.
Mellette a villa ezüstösen csillog.
A pohárba finom rose-zuhatag kerül, majd nyár illatú levendula szörp ,aztán megérkezik a finoman gyöngyöző víz is, s helyet kér magának a térben.
Hármuk finom ölelkezéséből születik meg Isten egyik csodája.
A nekem kedves nedű, kellemes púder színe és illata megnyugtat.
Az első korty után a receptoraim bekapcsolnak s átadom magam az élvezetnek.
Kellemesen elnyújtom a csokoládé bársonyos ízélményét s a mennyei ital selymes simogatását.
Szememet lehunyom, hagyom hadd vezessenek.
Hagyom, hadd ölelkezzenek, vigyenek el magukkal...
Hadd élvezzem, hadd vesszek el bennük...
Aztán, ha megérkezünk az extázis kapujába, robbanjanak szét, mint ezernyi sebvarró fonál.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése