2016. április 15., péntek

Illúzióink...

Látnom sem kell, már érzem, hogy jössz felém...
Mivel érzékellek, ha nem látlak?
Hát érzem az illatod.
És ha azt sem érzem?
Nem tapintalak, nem ízlellek, de még nem is hallak...
Megváltozik a levegő összetétele.
A Tudatom már felismert, mert Ő az egyedüli Valóság.
Ismeri a rezgéseidet.
Kialakul bennem egy kép Rólad.
Lehetsz férfi, lehetsz nő, vagy lehetsz bármilyen Lény, bármekkora kiterjedésű.
Ő az, aki hagy bennem egy lenyomatot.
És ez így jó nekem.
Nem fontos a külső.
A szívemmel foglak fel, mint edény a vizet.
Ha kinyitom a szememet, ha hallom a hangodat, megsimogatlak, vagy megízlellek
akkor óhatatlanul is minősítelek, hogy fizikai részem is tapasztalhasson.
Bármily hihetetlen, ez már illúzió....ami az én Tudatomból ered.
Minden, ami körbevesz minket illúzió...
A rét, a virág, a ház, az ágy, az étel, s minden mi körbevesz minket ezen a Földön...
Mindet Mi teremtettük Magunknak.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése