2015. november 26., csütörtök

Az asztalomnál...

Hasonlítsuk az Életet egy étteremhez ,ahogyan ezt tette, egy nekem kedves Ismerősöm.
Legyen.
Mielőtt kiválasztottam az asztalomat abban a bizonyos étteremben, egyeztettem.
Veled, Vele, Veletek.
Tehát, itt senki sem Betolakodó...
Hogy kik és hányan foglalnak nálam helyet, az az ő szabad akaratukból történik.
Legyen az jó, vagy rossz döntés. Mindenképpen döntés.
Azon a helyen Én leszek az állandó, minden más Változik.
Én is változom azzal, hogy milyen élményt hagytál magad után...
Ízlett-e az együtt elfogyasztott étel, vagy sem.
Vagy rájöttél, nem erre az ízre vágytál.
Vagy esetleg bonyolultabb az ízvilág, mint a te ízlésed..
Vagy esetleg nem vártad meg, míg kijön az étel.
Vagy úgy gondolod, ez az asztal neked elég snassz..

Ennél az asztalnál Én ülök.
Most, még.
De ettől az asztaltól én is felállhatok.
Szabad akaratomból, hogy egy másik étteremben foglaljak helyet magamnak.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése